2011. február 11., péntek

A SZERELEM VILÁGNAPJA


Veronában rátaláltak egy XII. századi kódexre, az első kézikönyvre, amely szerelmes levelek írására is tanítja az olvasót.
 "A szeretete azt teszi, drága barátném, hogy szerelme illatáért hegyeket másznék meg, átúsznám a tengert, és halálos veszedelemtől sem riadnék vissza" - áll a kézikönyv egyik legszebb példájában, melyben egy nemesember ír a feleségének.
Már nem tudom hol találtam a mai ember számára megmosolyogtató hírt, ami engem emlékezésre késztetett.
Talán 15 éve is elmúlt, hogy könyvtárunk irodalmi délutánt szervezett Valentin-nap alkalmából. Nem volt egyszerű összehozni a csapatot, lebonyolítani a próbákat, hisz tanulni vágyó fiataljainkat már 15 éves koruktól elszippantja a város.
Igyekezetünket a közönség tapssal,  a helybeli Valentin gyógyszertár pedig pénzadománnyal jutalmazta, amin  kötelező olvasmányokat vettünk középiskolásaink számára. Annak voltunk leginkább híján.
Úgy gondoltam, a szerelem témája szinte kimeríthetetlen, hisz  minden nép irodalmában, művészeti ágaiban jelen van. Mégsem lett folytatása, mert  "Nem magyar ünnep!"
Ma már a szerelem világnapját  Bálint-napként emlegetjük. A kereskedők üzletet építettek rá,  és ez a nap is főleg a külsőségekről szól, a szív alakú süteményekről, virágcsokrokról. A sajtó, a média  szívecskés dekorációkat javasol szinte mindenhova. A teafilterre,  a tükörre, a kád szélére, az alsóneműre...
A Valentin nap lényege egy  "fél hét éves" kislány gyermekien őszinte vallomásában rejlik. Ajánlom figyelmetekbe!


Nincsenek megjegyzések:

 
Web Statistics