2009. november 30., hétfő

Tóth Róbert a Bremerhaven-i Zenei Színházzal szerződött





















A fiatal bariton Halle/Westfaren-ben született 1977-ben, és Bácsfeketehegyen nevelkedett. Középiskolai zenei tanulmányait Szabadkán fejezte, Heródek Éva zenepedagógus irányításával. Ének-stúdiumát a Detmold-i Zenei Főiskolán végezte, Gabrielle Lichter Maxende szárnyai alatt. Ezt követően számtalan mesterkurzuson vett részt, többek között Ks.Walter Berry, Gabriel Bacquir és Thomas Quasthoff kurzusai kerekítették ki, csiszolták mind fényesebbé zenei tanulmányait. 2001-ben és 2003-ban is részt vett az Aíx-en-Provence-i Nyári Fesztiválon, ahová Margreet Honing és Thomas Hampson hívták meg mesterkurzusukra.
Repertoérjai közé tartozik egyebek mellett Mozart Figarója a "Le nozze di Figaro"-ból, továbbá Gugliemo a "Cosi fan tutte"-ból, valamint Pandolphe szerepe Massenets Cendrellon című operájából.
A 2003/2004-es évek során tagja volt a Rheinopera Operastudiumának. Jelenleg a Bremerhaven-i Zenei Színházzal van szerződése.
További sikereket kívánva, hazavárjuk!

Személyes versenyképességünk és az olvasás -- Hogyan segíthet a könyvtár?


Az olvasni tudás olyan készség, amely nélkül nem boldogulunk a világban. A könyvtárak a XXI. században is a tudás tárházát jelentik, mégpedig igazodva a modern világhoz. Nagy Attila olvasáskutató szerint leegyszerűsítve azt mondhatjuk, akkor olvas tökéletesen valaki, ha egy szövegből első olvasásra azonnal ki tudja szűrni az információkat, összefüggéseket, illetve válaszokat. A modern világban a szövegértés a személyes versenyképesség alapfeltétele. Ugyanígy vélekedik erről Liebhauser János, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár igazgatója is. Mint mondja, ezért lenne nagyon fontos az olvasást olyan szinten elsajátítani, hogy ne csak a tudás, az információ megszerzését szolgálja, hanem a szórakozást is. Az iskola dolga, hogy megtanítsa az embereket olvasni, a könyvtáré pedig az, hogy hozzájuttassa az olvasó embert a felhalmozott tudáshoz, kultúrához. A megyei könyvtár számos rendezvénnyel hívja fel a figyelmet szerzőkre, művekre, kulturális eseményekre. Mindezzel az a cél, hogy felkeltsék a figyelmet a művelődés iránt, és mindehhez felajánlják azokat a lehetőségeket, amelyeket a könyvtár kínálhat. Mint az igazgató hangsúlyozta, tévedés, hogy az olvasáskultúra és a számítástechnika egymás ellenségei. Annál is inkább nem igaz ez, mert aki használni tudja a számítógép, az internet adta lehetőségeket, az olvasni is jól tud. Az igazi probléma nem a számítógép léte, használata, hanem az, ha egyáltalán nem művelődnek az emberek. A számítógép ugyanis nemcsak szórakozásra, hanem művelődésre is kiválóan alkalmas. Az olvasás igazi konkurenciája inkább a televízió, amely passzív befogadóvá teszi a nézőt. A mai fiatalok, akiket szokás google-generációnak nevezni, az ismereteik nagy részét már számítógépen keresztül szerzik. Az interneten felhalmozott információ-tárházzal pedig az a gond, hogy strukturálatlan tudáshalmaz. Kell valamiféle eligazodási képesség, amellyel ezt hatékonyan használni tudja valaki. S kell egy mérce, amely szervezi, hitelesíti és minősíti ezt a tudáshalmazt. Ebben segítséget nyújtani szintén a könyvtárak feladata, amelynek meg is felelnek. A könyvtárak szerepe, feladata változik a világgal együtt. De alapvető funkciója megmarad. A kultúra, a tudás átadásához kellenek a hordozóeszközök, és a könyv, mint formátum, állandó. Vannak olyan művek, alkotások, amelyek könyv formátumban az igaziak. Legyen szó művészeti albumokról, vagy irodalmi művekről. Ahogy a színházak és a mozik sem tűntek el a tévé térnyerésével, a könyvtárakat sem fenyegeti ez a veszély a számítógépek elterjedése miatt. A könyv, a könyvtár szerepe átértékelődik, valamilyen szintű szelekció is lehetséges, de egy biztos: olyan világ, ahol nem kell olvasni, nem lesz. A könyvtár pedig továbbra is az a hely marad, ahol korlátozás, megkötöttség nélkül, vagyoni helyzettől függetlenül mindenki hozzáférhet ahhoz a tudáshoz, alkotáshoz, információhoz amelyet az emberiség felhalmozott, és amely hiteles és értékes. - Forrás: TEOL, 2009. november 23. o

2009. november 17., kedd

Magvető/Säemann szerepe a kisebbségi tudat kialakításában






























November 14-én Papp p Tibor előadást tartott: A kisebbségi helyzet tudatosodásának folyamata a vajdasági magyar sajtóban a Säemann/Magvető (1920-1944) német/magyar ikerlap példáján szemléltetve
Az est vendége Orosz Attila református lelkipásztor volt.


A lapot Ágoston Sándor püspök szerkesztette. A szórványgyülekezetekkel való állandó törődés folyamán a református egyház a kisebbségi tudat kérdését is hamarabb megértette és szervezetileg is próbált alkalmazkodni hozzá.

"Előadásunk során a közép-bácskai (Bácsfeketehegy/Újverbász) kiadású, országos (Szerb—Horvát—Szlovén-, majd Jugoszláv Királyság) vonatkozású, egyházi lapok példáján mutattuk be a kisebbségi helyzet néhány alapvonatkozását. Ennek taglalása előtt, a probléma lényegi megragadásához körbe kellett járnunk a kisebbségi helyzet történeti kialakulásának háttérmozgatóit is. A bemutatandó lapokat igyekeztünk elhelyezni a korabeli bácskai kiadványok médiarendszerében, s – a magyar és a külföldi (német, szerb) sajtó- és kiadványkutatás múltbeli és jelenkori rokonítható példáinak számbavételét követően -- támpontokat adtunk a kisebbségi média kutathatóságnak megreformálásához." (Papp p Tibor)

Pécsi és ormánysági vendégeinkben szép emlékeket hagytunk

November 8-án a Nyáry Pál Énekkar a református templomban mutatkozott be.






























Csoportkép a vendéglátókkal.

"Nagyon szép élményekkel, örömökkel a szívünkben érkeztünk haza Bácsfeketehegyről immár egy hete. Azóta ma volt az első kóruspróbánk, és ott újra visszagondoltunk az Önöknél töltött két szép napra. Szeretnénk újra megköszönni a szép szombati programokat: a kellemes és jó kedvben eltöltött borkóstolót és az igen színvonalas esti előadást. Engem nagy örömmel töltött el az, hogy láthattam,milyen sokféle csoport működik a faluban és mindenki milyen komolyan foglalkozik az általa választott "hobbi"-val. Mindig nagyon fontosnak tartottam az ilyenfajta kisebb közösségek létét és megmaradását. Ezeket a közösségeket a mai világban nem is olyan könnyű megtartani!
Köszönjük szépen a barátságos, szép szobákat, a finom és bőséges ételeket, de legfőképpen azt, amit már a búcsúzásnál is említettem: azt, hogy idejüket nekünk szánták ezen a két napon. Köszönjük figyelmességüket, kedvességüket!
Kívánom, hogy legyenek jó gazdái kedves kis falujuknak, közösségeiknek és minden, a közösséget építő tervük, ötletük megvalósulhasson!"


Wittner Kálmánné,
Komlósi Klára, a Nyáry Pál Énekkar vezetője

2009. november 9., hétfő

„Keresztyén felelősségünk a Kárpát-medencében“

































November 5-én Orosz Attila református lelkipásztor előadást tartott könyvtárunkban.


"A Vajdaság területén élő magyarság - tartozzon bármelyik keresztyén felekezethez is - az ún. maradék szórvány jellegzetességeit hordozza magán. Általános jellegzetességként megemlíthetjük a szülőföld elhagyásának indokolt és több esetben indokolatlan megnyilvánulási formáit. Súlyosabb esetben öntudatvesztésről is beszélhetünk, amelynek egyik következménye, hogy a peremvidék szórványhelyzetében az ember feladja önmagát és beleolvad a többségibe. Véleményem szerint a vallás és az egyházak továbbra is kulcsszerepet játszanak a magyar azonosságtudat megőrzésében. Református lelkipásztorként azt vallom, hogy - egyházi szinten - a mi elsődleges feladatunk az igehirdetési szolgálatunk javítása az igeszerűség, hitelesség és időszerűség szempotjainak figyelembevételével. Fontos továbbá az egyházi és iskolai hittanoktatás hatékonysága, ezen belül a hitoktató-szülő-tanár-tanító szorosabb együttműködése. Elengedhetetlenül fontos a különböző felekezetű egyházak összefogása és az egyházak összefogása azonos felekezeten belül is. Munkánk nem kifizetődő, számítanunk kell arra, hogy sokszor sem anyagi, sem erkölcsi elismerésben nem részesülünk. Isten azonban megadhatja, hogy egyszer-egyszer sikerélményeink legyenek, szolgálatunk gyümölcse egy idő után beérik. Jó, hogy figyelünk egymásra, hogy a másik gondjában felismerjük a magunkét, hogy többrendbeli másságunk ellenére testvérekként fogadjuk el egymást."

„Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok.“ (Jak 4, 8)

Orosz Attila

2009. november 5., csütörtök

Bácsfeketehegyi diák Agárdon, a Sándor Károly Labdarúgó Akadémián




















Idén szeptembertől Boris Žmukić (1994), iskolánk és falunk kiváló diákja, lehetőséget kapott rá, hogy hírünket az agárdi Sándor Károly Labdarúgó Akadémián öregbítse.
http://sandorkaroly.hu/page/tortenet















Topolyán, Kovács István edző irányítása alatt edzett.
Tehetséget Rafa Benitez lát benne, az ő meghívására próbálkozott a felvételivel. Edzők sokasága elemezte a fizikai, pszichikai terhelhetőségét, viselkedését, neveltetését, szüleivel és barátaival való viszonyát...
Útja akár tovább is vezethet, hisz az MTK és a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia méltán büszke arra, hogy olyan játékosokat képez, akik külföldi rangos klubokban is megállják helyüket.

Napfényes életvezetés

















Ébredj ember mély álmodból címmel Dr. Magyar Lóránt, orvos-mentálhigiénés lelkigondozó október 28-án a mi könyvtárunkban is előadássorozatot indított.


















„Életünk napjai telnek megszokott ritmusukban. Magától értetődő az élet. Éljük anélkül, hogy élveznénk azt, és örömünket lelnénk a pillanatok varázsában. Nézünk magunk elé, és nem látjuk a szépséget magunk mellett, de ami előttünk van, annak sem látjuk a színeit. Egy tompa álomjárás ez, miközben elmúlik az élet úgy, hogy igazán nem is voltunk benne. Alszik az elménk, és nem látjuk a csodát körülöttünk. Alszik a szívünk, és nem érezzünk a szenvedélyt, nincs bennünk lelkesedés. Alszik a szellemünk, és nem kérdezzük mi értelme van az életünknek. De alszik a testünk is, és oly nehéz kimozdítani passzív nyugalmából. Ébrednünk kell, ha élni akarjuk az életet, nem csak vonulni benne. Ébrednünk kell, hogy meglássuk a lehetőségeket, ahelyett, hogy folyton panaszkodunk. Ébrednünk kell, hogy meglássuk, milyen különlegesek vagyunk. Olyan valakik, amilyenből nincs másik a világon. Ébrednünk kell ahhoz, hogy felismerjük, többre vagyunk hivatva, sem mint napról napra fussuk ugyanazokat a köröket. Feladatunk van, küldetésünk van, sajátságos helyünk van, különlegesek vagyunk. Ébredjünk hát és keressük ezt meg!”(dr. Magyar Lóránt)


 
Web Statistics