2011. március 30., szerda

XIV. Podolszki József Irodalmi Emléknap


Idén március 19-én, éppen József napon emlékeztünk falunk két jeles szülöttére, Podolszki Józsefre, és dr. Vajda Gáborra.



Az emléknapon Pál Károly, a helyi M.E. elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Dudás Károly, a VMMSZ elnöke méltatta a két irodalmár munkásságát. Az emléktáblára Kórizs József helytörténész helyezett koszorút.

A Kárpát-medence vándora c. kiállítást Bata János magyarkanizsai költő, műfordító nyitotta meg, mely nálunk egy hónapig látogatható. Gyurkovics Hunor vajdasági tájhoz kötődő festményeiből áll. A művésznek közel 150 egyéni tárlata volt már.
Sárközi Ferenc A múltból merítettem c, könyvének 3. kötetét is bemutattuk. Elsőként az unoka, Sárközi István olvasta fel írását. Magát a művet Németh Ferenc, a Fórum Könyvkiadó igazgatója, majd Sági Varga Kinga és Bordás Győző ismertette. Elismerően szóltak falunk különösen gazdag helytörténeti dokumentumairól és kiemelték a gyűjtéssel járó munka jelentőségét.

Az esti irodalmi műsort Horváth Emma, a szabadkai Csáth Géza Művészbaráti Kör vezetője és Hajvert Ákos, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének elnöke állította össze vajdasági magyar költők verseiből. Felléptek: Farkas Beatrix, Farkas Hajnalka, Kapornyai Lívia, Némedi Imre, Pásztor Anasztázia, Rizsányi Attila és Szarka Ákos. Szavalataikat a kishegyesi Csőke  Andrea, Csőke Noémi és Csőke Márk zenei betétekkel tette színesebbé.

Az idei publicisztikai pályázatra beérkezett 31 pályaműről Tóth Lívia, a bírálóbizottság elnöke számolt be.
Első díjat a zentai Kókai Zsolt, másodikat a topolyai Drobina Laura, harmadikat az adai Raffai Ágnes kapott. Különdíjjal a zentai Bata Brigitta és a királyhalmi Berényi Emőke térhetett haza.






Magvető élőujság

Március 17-én a Magyar Szó keddenként megjelenő mezőgazdasági mellékletének, a Magvetőnek szerkesztősége nálunk is találkozott olvasóival.





A népes közönséget Tóth Bátori Erzsébet, a Magyar Szó könyvtárosa  és Sáfrány Attila újságíró köszöntötte, majd Fremond Árpád, köztársasági képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja és Dobai János, tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes tartott rövid beszámolót időszerű agrárpolitikai kérdésekről. Felhívták a figyelmet a kedvező hitelekre, a szövetkezés előnyeire is. Bácsi Gábor, a községi önkormányzat gazdasági-mezőgazdasági osztályának vezetője a Bácsfeketehegyen esedékes tagosítás jelentőségét, ideális feltételeit hangsúlyozta. Végül válaszoltak az olvasókat nyugtalanító kérdésekre is.

2011. március 10., csütörtök

Nőnapra

Egy édesapától kaptam az alábbi idézetet.Gondolom azért, mert nemrég egy aprósággal igyekeztem begyógyítani az emberi gyarlóságoktól elszenvedett sebeiket.

"Megérteni egymást örömben, szenvedésben,
segíteni ha csak egy szóval, egy gondolattal is,
nagyobb művészet, mint végig barangolni a világot,
gazdagnak lenni és szórni a pénzt.
Mert lelkeink kincse talán a legnagyobb ajándék
és legszebb öröm, amit egymásnak adhatunk,
s amiért nem tudjuk elégszer mondani, hogy...KÖSZÖNÖM."

Olyan jól esett újra meggyőződni róla, hogy nem csak hálátlanok vesznek körül! Mégis pityergőre áll...

2011. március 9., szerda

Rákóczi szabadságharc 1703-1711-2011

Március 3-án, a zord idő ellenére, tömegesen emlékeztünk meg a Rákóczi szabadságharc befejezésének 300. évfordulójáról. Magó Fabó Emese, történelemszakos tanárnő Kishegyesről sem volt rest elhozni diákjait, akik az isaszegi történelemverseny aktív résztvevői. Néhányan nagyszüleik révén a mi falunkhoz is kötődnek. Kívánjuk, hogy felkészültségük, kitartásuk szerencsével is párosuljon!



A rendezvényt Ficze Árpád, 8. osztályos versmondónk nyitotta meg a Rákóczi induló szöveges változatával.

Nagy Tibor történelemtanár több mint egy órás előadásából többek között megtudtuk, hogy II. Rákóczi Ferenc leghűségesebb kurucai a rutén (ruszin, rusnyák) parasztok voltak. Legendáikban, mondáikban, balladáikban, népmeséikben úgy él a fejedelem alakja, mint a mi népköltészetünkben Mátyás királyé. Személyében az utolsó rutén királyt tisztelik.
A törökországi Galatából a fejedelem földi maradványait 1906-ban szállították el Kassára, ahol a Szent Erzsébet Székesegyházban együtt nyugszik édesanyjával, Zrínyi Ilonával.
Bácsfeketehegy vasútvonalán is áthaladt a díszes gyászkocsi. Topolyán, Szabadkán időzött egy ideig, hogy az ott várakozó tömeg leróhassa kegyeletét.
Az első köztéri Rákóczi szobrot Bácska szívében, Zombor főterén avatták fel közadakozásból, mindjárt 1906 után. Az I. Világháborúban, majd Trianon után minden magyar vonatkozású emlékművet leromboltak, beolvasztottak. Azt is.

 
Web Statistics