2009. szeptember 25., péntek

Olvasd el, rólunk szól!

http://feketehegy.blogspot.com

Könyvek

  • Agoston Sándor – Hodosy Imre – Kiss Antal – Margit István – Póth Lajos – Sárközi Ferenc – Stanyó Tóth Gizella – Szabó Lajos: A megtartó egyház - A feketicsi református gyülekezet történetéből. Újvidék, 1997.
  • Agoston Sándor: Feketics története a településtől napjainkig. (Kézirat) H.é.n.
  • Glöckner, Franz - Tauß, Karl: Sekitsch mit Feketitsch in Bildern. Sersheim, 1981.
  • Hajnal Virág - Papp Richárd: „Mint leveleket a vihar…” Újvidék, 2004.
  • Hallgató Imre: A feketicsi református templom kétszáz éve. Újvidék, 2002.
  • Juhász Géza: A fordulat forgatagában. Újvidék, 1987.
  • Kertvéllesi Pál: Jegyzések és feleletek a püspöki canonica visitatio tárgyaira, mellyeket ki hirdettetett fő tisztelendő Báthori Gábor úr a Duna-mellyéki H.C. superintendentia ritka buzgóságú püspöke a theologia doctora, nem különben a pesti H.C. szent ekklésia nagy hírű lelki pásztora. (Kézirat) Fekete-hegy, 1819.
  • Kálmándi Pap János: Fekete-Hegy Helység Meg-Szállításának Le Írása, mely lett 1784-dik Esztendőben. (Kézirat) H.é.n.
  • Kórizs József – Sárközi Ottília: Stare fotografije Feketića – Alte Photographien von Feketitsch – Régi bácsfeketehegyi fényképek. Újvidék, 2007.
  • Kórizs József – Sárándi István – Sárközi Ferenc: Református halotti és temetkezési szokások Feketicsen 1785-1997. Újvidék, 1998.
  • Orosz Attila: Egy püspök élete. Ágoston Sándor életútja és munkássága. Újvidék, 2002.
  • Pratscher, Viktor: Die deutschen der Gemeinde Feketić-Feketitsch. Novi Vrbas, 1937.
  • Szabadi Sándor: „Kiáltó szó a pusztában…” Szilády János élete és kora. Kecskemét, 1993.
  • Szilády János: A Feketehegyi Reform. Egyház 100 éves története 1785-től 1885-ig. (Kézirat) Feketehegy, 1885.
  • Sárközi Ferenc: A múltból merítettem 1. Újvidék, 2009.
  • Sárközi Ferenc: Az idő sodrásában. Feketics, 2000.
  • Virág Gábor: A feketicsi református iskola története. Újvidék, 2005.
  • Virág Gábor: Feketicsi móringlevelek. Újvidék, 2006.

Cikkek

  • Bordás Attila: A feketicsi széldarálók. Kunhegyesi Nagykun Kalendárium, 2006.
  • Cs. Kovács Károly: Nagykunok leszármazottai között Feketicsen. Karcagi Hírmondó, 1997. szeptember 26., 32. szám
  • Hajnal Virág: „Mint leveleket a vihar” – Interetnikus kapcsolatok és helyi identitás egy vajdasági faluban. Regio, 2001/3
  • Hallgató Imre: 200 éves a feketicsi református templom. Kunhegyesi Nagykun Kalendárium, 2002.
  • Kórizs József: A feketicsi szőlészetről. Kunhegyesi Nagykun Kalendárium, 2003.
  • Kórizs József: Ami a múltból megmaradt… Kunhegyesi Nagykun Kalendárium, 2003.
  • Kórizs József: Bácsfeketehegyi szüret és a vajdasági szőlészek és borászok találkozója. Kunhegyesi Nagykun Kalendárium, 2008.
  • Kórizs József: Egyházi és világi kapcsolatok Feketics és Kunhegyes között. In. A nagykunsági kunhegyesi reformátusok életéből, 2004.
  • Kórizs József: Iparosság kialakulása Feketehegyen. Kunhegyesi Nagykun Kalendárium, 2004.
  • Kórizs József: Szilády János, a feketehegyi prédikátor. Kunhegyesi Nagykun Kalendárium, 2005
  • Madar Ilona: Kunhegyesről kirajzott, Bácsfeketehegyen letelepült reformátusok. Confessio, 1985. év, 3. szám
  • Margit István: Aki az életével is prédikált – Hodosy Imre délvidéki református püspök halálának tizedik évfordulójára. Reformátusok Lapja, 2006. július 2.
  • Margit István: Belelátott az emberek szívébe – Az alsóbaranya-bács-szlavóniai ref. egyházmegye első bácskai esperese: Kertvéllesy Pál. Bácsország, 1995. december 7.
  • Pál Sándor: A délvidéken élő bácsfeketehegyi református magyarok életéről. Kunhegyesi Nagykun Kalendárium, 2004.
  • Pénovácz Antal: Adalék a négy bácskai kun helység: Pacsér, Moravica, Feketics és Piros településtörténetéhez. In. A Jászkunság összefogása. Karcag, 1996.
  • Pénovácz Antal: Jászkunsági református magyarok Bácskában: Emléksorok a 210 éves Pacsér, Moravica, Feketics és Piros megtelepüléséről. Pacsér, 1996.
  • Ricz Péter: A Bácsér – Krivaja (Krivaj) völgyének története a népvándorlás korában – Adalékok Feketics, Pacsér és Moravica helytörténeti kutatásához. Református Évkönyv, Újvidék, 1986.
  • Szabó Lajos: Kunhegyesi „földtelen emberek Feketitsre” költözése 1785-ben. In. A nagykunsági kunhegyesi reformátusok életéből, 2004.
  • Szabó Ákos: Vajdaság – Kishegyes és Feketics. In. Menni vagy maradni? Budapest, 2003.
  • Szentpéteriné Lévai Mária: Kunsági hagyományok ápolása Bácsfeketehegyen. Kunhegyesi Nagykun Kalendárium, 2006.
  • Virág Gábor: Családnév és telepítéstörténet. In. Az V. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. Miskolc, 1997.
  • Víg Márta: Ha a gyökér erős – Egyházi és világi kapcsolat Kunhegyes-Feketics települések között. In. A nagykunsági kunhegyesi reformátusok életéből, 2004.

2009. szeptember 21., hétfő

A kunok Bácsfeketehegyen


Kopjafa a bácsfeketehegyi központi otthon udvarán.  Az egy törzsből fakadás, majd az elválás szimbóluma a kun lovas ábrázolásával



















Kopjafa a bácsfeketehegyi központi otthon udvarán. Az egy törzsből fakadás, majd az elválás szimbóluma a kun lovas ábrázolásával


A XVIII. század végi Nagykunság jelentős társadalmi-demográfiai eseménye volt a lakosság zömmel szegényebb rétegének kitelepülése Bácskába: Feketehegyre (Bácsfeketehegy), Pacsérra, Ómoravicára (Bácskossuthfalva) és Pirosra.

E társadalmi feszültséget hordozó, belső indíttatású kitelepülési népmozgalom különösségét adja – országosan is –, hogy II. József 1781-ben kiadott türelmi rendelete lehetővé teszi a református vallású magyar lakosok megtelepedését a kincstári uradalmakba, olyan pusztákra, ahova korábban csak katolikus vallású németek betelepülése volt lehetséges.1785-ben Feketits pusztára települők Kunhegyesről és Tiszaburáról érkeznek. ------------------------------------

A kirajzottak magukkal hozzák Kálmándi Pap Jánost lelkipásztornak. Az iskola és a templom felépítése elsődleges gondja a közösségnek. Kezdetben a török betörések, a napóleoni háborúk, meg zavargásukkal, nyugtalan természetükkel sok civódást okoznak egymásnak és az adminisztrációnak a jövevények. Nehezen, sokszor csak pálcáztatással, testi fenyítésekkel csillapodnak le. A második generáció már halad a rend és a szorgalmas munka útján, megőrizve múltunk hagyatékát, származásunk eredetét.

Az elbocsátó kunhegyesi eklézsia ajándéka az úrasztali pohár

Az elbocsátó kunhegyesi eklézsia ajándéka az úrasztali pohár

http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-09-19_A_kunok_Bacsfeketehegyen.xhtml

Kunhímzés Bácsfeketehegyen









































































A Feketics Művelődési Egyesület kézimunkázói
a kun hímzés mesterei. Szeptember 20-án munkáikból emlékkiállítás nyílt.
Csoportvezetőjük Tóth Harangozó Vera
Elérhetőségük: E-mail: thvera@freemail.hu

Tel: 024 738-826
024 738668
Mob: 062 1287666

Kun Miatyánk

Bizim atamiz, kim szin kökte,
Szentlenszin szenin adin,
Düszün szenin künglün
Necsik kim jerde alaj kökte,
Bizim ekmegimizni ber bizge bütbütün künde,
Ilt bizim minimizni,
Necsik kim biz de ijermiz bizge ötrü kelgenge
Iltme biz ol zsamanga
Kutkar bizi ol zsamannan
Szen barszin bu kücsli bu csin ijgi Tengri
Ámen

Mándoky Kongur István nyomán
(Mándoky Kongur István a Kun Miatyánk fennmaradt különféle változatait összevetette a törökségi megfelelőivel és rekonstruálta a kun nyelv hangalakját. A Kun Miatyánk, a keresztény imádság kun nyelvű fordításának kiejtés szerinti változata.)

http://www.feketics.com/data-hu/fecske/Fecske200909.pdf


A Kunok I. Világtalálkozója

Kép hozzáadása

A Kunok I. Világtalálkozójának fő rendezvényei Kiskunfélegyházán kezdődtek, és szeptember 27-én Karcagon zárulnak ökumenikus istentisztelettel. A jövőben háromévente kerül majd megrendezésre Testvéremet keresem mottóval. Célja a kun identitástudat, a hagyomány ápolása, őrzése, és továbbfejlesztése.

Idei rendezvénysorozatának vajdasági ünnepi műsorát szeptember 20-án tartották meg Bácsfeketehegyen Egeresi Sándornak, a vajdasági képviselőház elnökének védnöksége alatt, melybe bekapcsolódott a másik három vajdasági kun eredetű település: Bácskossuthfalva, Pacsér és Piros is.











A világtalálkozó zászlaját Váradi László kunhegyesi segédlelkész adta át Harangozó László bácsfeketehegyi lelkipásztornak. (Stanyó Gábor)

A bácsfeketehegyi református templomban emléktáblát szenteltek az 1849-es Mária-napi szaladás 160 évfordulójának emlékére. (A magyar szabadságharc idején a szerb szabadcsapatok elől menekülő bácsfeketehegyiek szeptemberben tértek vissza Kiskunmajsáról.)

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban a találkozó alkalmából egy közös kunhalmot alakítottak ki negyvenegy kiskunsági és nagykunsági településről hordva össze a földet. Az ópusztaszeri kunhalom, amely 3 méter magas és 14 méter széles, a kunságiak egybetartozását jelképezi, s ezen kapott helyet Győrfi Sándor szobrász két kőszobra, amely a közös magyar és kun történelmet jelképezi. Az emlékparknak ezt a részét, amelyet korábban Nagyrétnek neveztek, ezentúl a Kunság mezejének hívnak majd. (Magyar Szó)




2009. szeptember 9., szerda

Digitális esélyegyenlőség


Hol áll Magyarország?
Mit tettünk eddig és merre tartunk?

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 2009. november 26-án rendezi meg a 3. Digitális Esélyegyenlőségi Konferenciát (DE), Budapesten, a Hotel Gellért Tea szalonjában. -

Ámulva-irigykedve hallgathattuk májusban, hogyan ugorják át a portugálok egy nekifutásra a digitális szakadékot. – mondja Alföldi István, az NJSZT igazgatója. – Júniusban arról értesülhettünk, hogy Arnold Schwarzenegger, Kalifornia kormányzója, rendeletet adott ki e témakörben. Ez megerősíti, hogy egy állam versenyképességének záloga a digitális írástudás, ezért 2009 végét szabja meg határidőnek a digitális esélyegyenlőség megteremtésének akciótervéhez.

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság immár hagyományosnak mondható, harmadik alkalommal sorra kerülő őszi Digitális Esélyegyenlőség konferenciája felteszi a kérdést: mindehhez képest hol áll Magyarország? Mit tettünk eddig és merre tartunk? Mi az ndk és az nszk, és hogy kerül a csizma az asztalra? Melyek az információs társadalom legújabb vívmányai és mire jók az embereknek? Van-e országosan működő stratégiánk arra, hogy hogyan motiváljunk, hogyan segítsünk az embereknek behozni a „digitális hátrányt”, hogy e-állampolgárként is érvényesíthessék érdekeiket, jogaikat? Egyáltalán: tudjuk-e, milyen társadalmi folyamatok zajlanak, mi újság a hátrányos helyzetű régiókban és társadalmi rétegeknél; milyen beruházások és képzési programok valósulnak meg ma Magyarországon a digitális esélyegyenlőség megteremtése érdekében?
Forrás: Prím, 2009. szeptember 03. o Továbbküldöm
http://www.kithirlevel.hu/

És Szerbia...

Mint Žarko Obradović oktatási miniszter bejelentette, az év végéig elfogadásra kerülhet a felnőttképzésről szóló törvény, amely elősegítheti az írástudatlanság, iskolázatlanság felszámolását.

Az 1,35 millió írástudatlan többsége 50 év feletti. Ezt a zimonyi új általános iskola megnyitóján mondta a miniszter, amelyre a minisztérium 197 millió, a városvezetés pedig 40 millió dinárt különített el.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-09-09_Szerbiaban_1_35_millio_irastudatlan.xhtml


E-könyvekre cserélte könyvtárát egy amerikai iskola


A könyvekre tekintve meghaladott technológiát látok. Olyannak tűnnek, mint a tekercsek voltak a könyv feltalálása után -- nyilatkozta James Tracy, a Cushing Academy igazgatója. A tanulókat az egyetemre felkészítő magániskola azzal lepte meg a világot, hogy húszezer kötetes könyvtárát villanykönyvekre cserélte. A Cushing Academy 500 ezer dollárt, azaz közel 95 millió forintot szán a könyvtár korszerűsítésére. A tanulóközpontra átnevezett hely három nagyképernyős, az internetre kötött tévét, laptopozáshoz kialakított asztalokat, és kényelmes kávézót is fog tartalmazni. A könyvek helyére 18 darab, az Amazon.com és a Sony által gyártott e-könyv-olvasó kerül. Azok a diákok, akiknek nem jut villanykönyv, a laptopjukon olvashatnak bele a kötelező szövegekbe. A hagyományos, papírkönyvekből álló könyvtár helyett virtuális könyvtárat építünk, amiben többmillió könyvet érhetnek el a diákok - foglalta össze a változás lényegét Tracy, aki szerint a huszonegyedik századi iskolák a Cushinghoz hasonlóan fognak kinézni. A diákoknak nem is lesz lehetősége visszatérni a papírkönyvekhez, a Cushing gyűjteményének köteteit néhány régiség kivételével a környékbeli iskoláknak és könyvtáraknak adja az intézmény. Az igazgató szerint nincs hol tárolni a köteteket. - Forrás: Origo, 2009. szeptember 07. o Továbbküldöm
http://www.kithirlevel.hu/

2009. szeptember 4., péntek

Új kezdet

Szeptember 2-án Bácsfeketehegyen megtartották a Szeghegyről és Bácsfeketehegyről elüldözött németekkel való együttműködéssel foglalkozó polgári egyesület alakuló ülését. Az összejövetelen jelen volt Egeresi Sándor a tartományi parlament elnöke is, aki reméli, hogy az Új Kezdet nevű egyesület elősegíti majd a kulturális, ifjúsági, sport és egyéb kapcsolatok kialakulását, majd a gazdasági együttműködést is. Az alakuló közgyűlés elnöke Pál Károly, a német egyesület elnöke Helga Eisele.

Az Új Kezdet egyesület alakuló ülése
Az Új Kezdet egyesület alakuló ülésén egyhangúlag elfogadta a szervezet statútumát, megválasztotta a három tagú ellenőrző bizottságot és a kilenctagú igazgatói bizottságot, melynek elnöke Lódi Miklós lett.


Az új könyv élteti a könyvtárat


Az olvasók a legújabb kiadványokat keresik – A szabadkai Városi Könyvtár jóval kevesebb pénzt kap könyvvásárlásra

A szabadkai Városi Könyvtár állományának évente 7500 kiadvánnyal kellene gyarapodnia, megújulnia. A Szerbiai Nemzeti Könyvtár állapította meg ezt, a nemzetközi szabványok alapján, a lakosság számát alapul véve.

Csak tavaly sikerült az új könyvek, időszakos kiadványok tekintetében megközelíteni a fenti mércét. Mintegy 6000 kiadványt sikerült beszereznünk – ebből közel 2000 magyar könyv – míg az előző években általában 3000, 4000 könyvet. Idén sajnos nem sikerül a tavalyihoz hasonló számú új könyvvel gyarapítani állományunkat – tudtuk meg Ágoston Pribilla Valériától, a szabadkai Városi Könyvtár igazgatójától.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-09-03_Az_uj_konyv_elteti_a_konyvtarat

 
Web Statistics